2014. augusztus 19., kedd

24. rész 4 éve bébi

Sziasztok!
Íme az új rész...:)
remélem tetszeni fog, bár  a megemlékezés óta nem sok kedvem volt írni, mert inkább szívesebben olvasgattam/olvasgatom vissza régi beszélgetéseinket Cam-mel.
Nagyon aranyosak vagytok akik kommenteltek a megemlékezéshez, és tényleg nagyon szépen köszönöm mert nagyon sokat segítettek nekem. ♥



A nap további részében Niall sokat volt fura. Nem tudom miért, de kezdtem úgy érezni, hogy nem nagyon szeretne engem a világ elé "tárulni". Bár lehet, hogy csak én reagálom túl... remélem. Tök mindegy. Most a lényeg az, hogy rájöttem... elhanyagoltam a táncot. Ezért is éreztem úgy, hogy ma a tánctermemben fogom eltölteni a napom hátralevő részét. Távol Niall-től, a többiektől és a világtól.

Kiötlöttem egy teljesen új koreográfiát és újra és újra, folyamatosan el táncoltam mikor Niall eszembe jutott. Ez az egész nap... Nem is tudom. Négy fal között sokkal másabb... szerintem.
Vajon, miért volt ilyen fura? Talán szégyel? Vagy... nem is tudom. Egy biztos, hogy nem esett valami túl jól. De nem fogok neki szólni. Nem akarom, hogy azt higgye ennyire figyelem őt...

Hirtelen megéreztem a kezeit derekamon és a tükörből néztem, hogy mit csinál. Szorosan magához vont és megpuszilta az arcomat. Már ettől kirázott a hideg. Felé fordultam és ujjam végig húzva állán, gyengéden megcsókoltam. Még most is meglepődött egy kicsit, de vissza csókolt és jobban magához ölelt. Percekkel később mindkettőnknek bevágódott az a szó, hogy "barátok" és egyszerre rebbentünk szét. A földet kémleltem bizsergő ajkakkal, miközben ő a tekintetemet kereste. Már megint a régi. Miért nem tudott ilyen lenni a parkban?

Édesen felemelte fejemet és megpuszilta a számat, majd azzal a jól ismert Horan mosollyal a karjába zárt. Imádtam mikor ezt csinálta. Percekig állhattunk egymáskarjaiban mikor ellépett tőlem és leülte a földre, majd lehúzott magához.

- A táncodról jut eszembe. A fiúk kérdezték mikor csináljuk meg akkor a közös képet amit akkor nyertél amikor táncoltál?-mosolyogva kérdezte mikor én meghúztam a vállamat.- Majd akkor szünet után. Addig viszont megnézhetnéd a twittered.- kacsintott és összehúzott szemöldökkel rá néztem.

Elővettem a telefonomat és felnéztem. Niall feltöltötte a közös képünket. "Még Isten, se az angyalok sem.... Ugye Hope? ♥ xx"
Rögtön felismertem a You and I dalszövegét, ami megmosolyogtatott. Igaza van... még ők sem állhatnak közénk. Megpusziltam Niall arcát és hozzászóltam.:
" Még ők sem, senki sem. ♥ xx"
Kíváncsi voltam, hogy mit szóltak hozzá a rajongók és párat el is olvastam. Volt köztük akik megkérdezték, hogy együtt vagyunk-e, volt aki rájött, hogy a You and I-ból idézett Niall, ezzel rájöttek mi a dal folytatása. Volt aki sértegetett és volt aki örült. Nos... megoszlottak a vélemények az biztos.

- Reméltem, hogy rájössz a dal folytatására.- mosolyogva megpuszilt.
- Ez most úgy hangzott, mint valami szerelmi vallomás.- elnevettem magam, de ő nem nevetett. Vajon valami rosszat mondtam?
- Tudom, hogy ma furán viselkedtem a parkban... és sajnálom.- elfeküdt.- De tényleg nem akarom, hogy bántsanak téged. Hiszen te olyan szeretni való vagy. És, ha néhányan látták volna, hogy átöleltelek vagy megpuszillak... az rögtön felkerült volna a netre azzal a cimmel, hogy "Niall Horan új üdvöskéje". Ezt pedig nem akarom. Nem veled van a baj, csaj egyszerűen tudod, a Modest, a rajongók. És, ha együtt lennénk sem szeretném, hogy egyből rád szálljanak. Félek, hogy összenyomnának vagy kikészítenének téged olyannyira, hogy elhagynál.-sóhajtott.
- Sosem hagynálak el Niall.-lefeküdtem mellé.- Már 4 éve várok arra a pillanatra. Hidd el... nem hagynálak el.- suttogtam ő pedig lesokkolva nézett rám.





1 megjegyzés:

  1. Szuuuuuupii lett :d már alig vároma folytatást :S pusziiiii Heni

    VálaszTörlés